| Magyar Antidopping Csoport Hírlevél 2018/1 |
| |
A WADA jelentése a 2016. évi doppingvétségekről
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2018. április 26-án közzétette a 2016. évi doppingvétségekről készített részletes jelentését. Ez a negyedik ilyen dokumentum (az első a 2013. évben elkövetett doppingvétségek adatait foglalja össze), amely azonos szerkezetben tartalmazza az adatokat. A jelentés vezetői összefoglalójának főbb megállapításai a következők.
A WADA-akkreditált laborok 2016-ban 229.514 mintát analizáltak, amelyek közül 3.032 esetben mutattak ki pozitív vizsgálati eredményt. Ezek közül:
- 1.326 minta (43,7 %) minősült analitikai[1] doppingvétségnek (és kerültek szankcionálásra);
- 339 minta (11,2 %) esetében az eljárás – indokolt orvosi okokból (érvényes TUE-engedéllyel) – megszüntetésre kerültek
- 140 minta (4,6 %) esetében az eljárás – orvosi okokon túlmenően – megszüntetésre került;[2]
- 561 esetben (18,5 %) nem került szankció meghatározásra, mivel a sportoló tisztázta magát (beleértve, de nem kizárólag a meldonium használatával kapcsolatos ügyeket);
- 666 esetben (22,0 %) még mindig folyik az eljárás.
Az 1.326 analitikai doppingvétségnek minősülő esetben a minták megoszlása a következő:
- 1.046 férfi (78,9 %) és 280 női (21,1 %) versenyző;
- 1.030 (77,7 %) versenyen történt, illetve 296 (22,3 %) versenyen kívüli ellenőrzésből származik;
- 1.305 minta (98,4 %) vizelet-, 21 (1,6) minta pedig vérvizsgálatból származik;
- 109 sportág érintett (a WADA-akkreditált laborok ADAMS rendszerben történő jelentése alapján);
- 113 ország versenyzőitől kerültek levételre.
269 nem analitikai doppingvétség[3] történt az alábbi megoszlásban:
- 248 eset érint 44 ország versenyzőjét 41 sportágból;
- 21 eset érint sportolót segítő személyt 13 országból.
A 2016. évi összes doppingvétség (pozitív vizsgálati eredményből + nem analitikai megállapításból eredő) a következő:
- 1.595 doppingvétség (1.574 versenyzőtől és 21 sportolót segítő személytől);
- 112 sportág;
- 117 ország.
A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló sportág a következő:
| 1. |
atlétika: |
205 |
| 2. |
testépítés: |
183 |
| 3. |
kerékpár: |
165 |
| 4. |
súlyemelés: |
116 |
| 5. |
labdarúgás: |
79 |
| 6. |
erőemelés: |
70 |
| 7. |
birkózás: |
64 |
| 8. |
rögbi: |
56 |
| 9. |
vizes sportok[4] |
35 |
| 9. |
ökölvívás: |
35 |
A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló ország a következő:
| 1. |
Olaszország: |
147 |
| 2. |
Franciaország: |
86 |
| 3. |
Egyesült Államok: |
76 |
| 4. |
Ausztrália: |
75 |
| 5. |
Belgium: |
73 |
| 6. |
India: |
69 |
| 6. |
Oroszország: |
69 |
| 8. |
Brazília: |
55 |
| 8. |
Irán: |
55 |
| 10. |
Dél-Afrika: |
50 |
| |
|
|
| 44. |
Magyarország[5]: |
7 |
A doppingvétségek számának alakulását 2013 és 2016 között az alábbi táblázat foglalja össze.
| |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
| Pozitív vizsgálati eredmény (AAF) |
2.540 |
2.287 |
2.522 |
3.032 |
| Analitikai doppingvétség (ADRV) |
1.687 |
1.462 |
1.649 |
1.326 |
| Nem analitikai doppingvétség |
266 |
231 |
280 |
269 |
| Összes doppingvétség |
1.953 |
1.693 |
1.929 |
1.595 |
| Országok (doppingvétségben érintettek) |
115 |
109 |
122 |
117 |
| Sportágak (doppingvétségben érintettek) |
89 |
83 |
85 |
112 |
[1] Analitikai doppingvétség: a WADA Kódex 2.1. pontjában meghatározott olyan doppingvétségek, amelyek tiltott anyag, metabolit, vagy származék sportoló testéből származó mintában történő kimutatásának eredménye.
[2] Az ún. „No Case to Answer” esetek a következőket foglalják magukban: glükokortikoszteroidok engedélyezett alkalmazása, a nemzetközi standardoktól való eltérés, a WADA joghatóságán kívüli esetek (beleértve a WADA Kódexet alá nem író országok ügyeit) és minden egyéb egyedi eset.
[3] Nem analitikai doppingvétség: a WADA Kódex 2.2-2.10. pontjaiban meghatározott olyan doppingvétségek, amelyek nem tiltott anyag, metabolit, vagy származék sportoló testéből származó mintában történő kimutatásának eredménye.
[5] A 7 magyarországi eset a következő sportágakból származik: atlétika (2), kajak-kenu (1), sárkányhajó (1), kézilabda (1), testépítés (1), súlyemelés (1)
|
| |
|
|
|
