Belépés
Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 
BÖRTÖNNEL BÜNTETHETIK A DOPPINGOLÁST NÉMETORSZÁGBAN IS - MOB.HU 2014-11-14
 
Németországban a bűncselekmények közé sorolhatják a doppingolást, és az azon ért sportolókat akár három év börtönbüntetéssel sújthatják. A hazai szakvélemények megoszlanak a törvényjavaslatról.

A Bundestag szerdán tárgyalja a német koalíciós kormány által benyújtott törvényjavaslatot, és 2015 tavaszán születhet törvény arról, hogy a doppingoláson kapott sportolókra – a sporttól való eltiltás mellett – indokolt esetben hároméves börtönbüntetést róhassanak ki.

A német sportvezetők évek óta szorgalmazzák, hogy módosítsanak a vonatkozó jogszabályokon, és az eseményeket felgyorsította, hogy versenyzőjük, Evi Sachenbauer-Stehle biatlonos pozitív doppingmintát adott a szocsi téli olimpián 2014 februárjában.

A törvény nem csupán hétezer német profi sportolót érintene, hanem azokat is, akik Németországban versenyeznek (értelemszerűen akár magyarokat). A tiltott szerekkel kereskedők sem úsznák meg olcsón a lebukást: tízéves börtönbüntetést kockáztathatnak, ha a képviselők valóban megszavazzák a tervezetet.

Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezető igazgatója, bár egyetért a célkitűzésekkel, túlzónak tartja a potenciális büntetés mértékét.

„Büntetőjogilag fontos előrelépés, hogy a német kormány bűncselekményként szándékozik kezelni a doppingolást, de úgy vélem, komoly különbséget kell tenni a doppingoló sportolók és a doppingolást elősegítő személyek szankcionálása között. A doppingoló sportolóknak jelen állás szerint akár négyéves eltiltással is számolniuk kell, ami, úgy hiszem, kellően elrettentő ahhoz, hogy valaki tízszer meggondolja, él-e tiltott szerekkel. A kereskedőkkel szemben viszont a törvény minden szigorával fel kell lépni, és a magyar törvényalkotás is ezt a szemléletet követi” – fogalmazott a MACS vezetője.

„A magam részéről nem tartom szerencsésnek, ha a sportolót bűnözőként kezeljük. Sokan úgy doppingolnak, hogy tisztában sincsenek vele. Ez természetesen nem menti fel őket, az eltiltás alól nem lehet kibújni, a szabadságvesztés viszont egészen más szint.”

Dr. Tiszeker Ágnes ugyanakkor hozzátette, nem lenne példa nélküli, ha börtönbüntetést róhatnának ki a doppingvizsgálaton megbukott versenyzőkre, erre például az olaszországi törvények is lehetőséget adnak.

Dr. Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatója, a SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság elnöke a dopping kérdéskörében a szigorú szabályozás híve.

„Minden ország szuverén joga a doppingolással kapcsolatos büntetőjogi törvényalkotás, mindaddig, amíg az nem ütközik az általános nemzetközi jogelvekbe, a doppingellenes nemzetközi egyezményekbe és a WADA-kódexbe. A német sportvezetést ismerve nincs kétségem afelől, hogy rendkívül alaposan körbejárták a témát, valamennyi szempontot megvizsgáltak, amely alapján a büntetőjog mint ’ultima ratio’ használata mellette döntöttek a német jogalkotók a dopping elleni harc jelentős lépéseként, felismerve a társadalom dopping általi rendkívüli veszélyeztetettségére és arra a tényre, hogy a sport egyedül nem képes a dopping káros jelenségével megküzdeni, illetve a társadalmat a doppingtól megvédeni” – emelte ki dr. Nagy Zsigmond.

Egyúttal hangsúlyozta: ez a mostani törvényjavaslat egyfajta pozitív üzenetként is felfogható a 2024-es nyáriolimpia-pályázat kapcsán, melyre Berlin és Hamburg is bejelentette igényét. (A Német Olimpiai Bizottság a közeljövőben határoz arról, melyik várost támogatja.)

„A dopping rendkívül komoly társadalmi kockázatot rejt magában, a sporton messze túlmutat, és nagyra értékelem, hogy a németek egy magasabb erkölcsi normának akarnak megfelelni, és minden eszközzel támogatják a tiszta versenyzést, egyúttal a tiszta sportolókat.”

Dr. Nagy Zsigmond ennek kapcsán elmondta: az olyan sportolókat megilleti a maximális védelem, mint Pars Krisztián, akit „szanaszét szúrtak” az ellenőrök a londoni olimpián, a mindig a fair play szellemében felkészülő és versenyző kalapácsvető pedig hidegvérrel tűrte a többszöri ellenőrzést  – ami vélhetően annak szólt, hogy a nehézatléták körében gyakorta hallani pozitív doppingesetről. „Érte és hozzá hasonló tiszta sportemberekért is folynak a mostani viták” – mutatott rá.

A sportvezető nyomatékosította, nem kizárólag a versenysportban kellene tiszta viszonyokat teremteni, az azon kívüli világban is rendet kellene vágni, azt ugyanis nonszensznek tartja, hogy egy edzőterembe besétálva minden további nélkül meg lehet vásárolni olyan szereket, melyek a WADA tiltólistáján szerepelnek, mivel óriási kockázatot jelentenek az egészségre.

„Szerencsére egyre többen látják be, hogy a doppingszerek és a drogok kéz a kézben járnak, ezért volt megkerülhetetlen, hogy a magyar Btk. is szabályozza ezt a káros jelenséget – amellett, hogy az ügyek valódi felderítéséhez nélkülözhetetlen a hatóságok közbenjárása. Hozzáteszem, már eddig is történtek komoly előrelépések különböző ügyekben, a Btk. 2014. júliusi módosítása számos területen megoldást hozott. Lépésről lépésre, de haladunk előre!”

(MOB/Czövek Oszkár)


 
 
Hírlevél
 
 
közvetlen kapcsolatok




 

 
 
Minden jog fenntartva! - 2013
Hozzáadás a kedvencekhez | Szerzői jogok
Ön a 5946389. látogatónk!
Jelenleg 2274 látogató van oldalunkon